Ha például 1964-ban született egy női munkavállaló és 16 éves korától folyamatosan rendelkezik szolgálati idővel, akkor a 40 éves szolgálati idő alapján 2020-ben mehet nyugdíjba 56 évesen. Öregségi nyugdíjkorhatára azonban a 65 éves kor betöltése, így bár nyugdíjba mehet 2020-ban is, védett korú munkavállalónak csak 2024-től számít (mivel a nyugdíjkorhatárt 2029-ben tölti be). 2. Mit jelent a védelem? A védelem azt jelenti, hogy a munkáltató főszabályként nem mondhat fel a munkavállalónak rendes felmondással. Ha adott pozíciót mégis meg kell szüntetnie a munkáltatónak (pl. : megszünteti adott egységét a munkáltató), akkor fel kell ajánlania egy olyan munkát a védett korú munkavállalónak, amely a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő, tehát biztosítani kell, hogy a védett korban nem szűnjön meg a munkaviszony. Ha valaki tehát munkavezető volt, akkor gyakorlata alapján munkavezetői pozíciót kell felajánlani a számára. Ha viszont nincs ilyen pozíció, és ezt a munkáltató indokolni, igazolni is tudja, akkor kétféleképpen dönthet: Felajánl egy másik pozíciót a munkavállalónak, amit előre láthatóan el fog tudni látni végzettsége, képzettsége és gyakorlata alapján.
A Munka Törvénykönyve – figyelemmel e korosztály sérülékenységére – a munkaidőre vonatkozó szabályok tekintetében előírja, hogy a fiatal munkavállaló számára sem éjszakai munka, sem rendkívüli munkaidő (=túlóra) nem rendelhető el. A fiatal napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet; a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. A 18. életévét még be nem töltött fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, azonban a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, továbbá legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. A munkaközi szünet tekintetében pedig figyelni kell arra, hogy négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc; hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell részére biztosítani. A fiatal munkavállaló részére évenként öt munkanap pótszabadság jár (utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti), ez természetesen határozott idejű munkaviszony esetén is jár (részarányosan).
A munkaszerződésnek érvényességi feltételei az írásbeli alak, vagyis azt minden esetben – legkésőbb a munkavégzés megkezdéséig - kötelezően írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége. A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell amunkavállaló alapbérét és munkakörét. Emellett a munkaszerződésben rendelkezni lehet, sőt célszerű a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb kérdésekről is. Így mindenekelőtt a munkaviszony tartamáról (mettől meddig tart a munkaviszony). Ha a felek a munkaszerződésben erről nem rendelkeznek, a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre (ennek jelentősége a munkaviszony megszüntetése és a feleket megillető jogok és kötelezettségek terjedelme szempontjából van). A diákok munkavégzése esetén általában nyilvánvalóan a határozott időtartamú szerződés a jellemző a munkavégzés helyéről. Ez határozza meg, hogy a munkavállalónak hol kell teljesítenie a munkavégzést (a munkáltató melyik telephelyén, fióktelepén). A napi munkaidő tartamáról, fő szabály szerint (ha a felek a munkaszerződésben eltérően nem állapodtak meg) a munkaviszony teljes munkaidőre (napi 8, heti 40 óra) jön létre.
Ez a jogviszony munkaviszonynak számít? A megbízási szerződés nem munkaviszony, így nem tartozik az Mt. hatálya alá. A megbízási szerződés alapján a felek között polgári jogi jogviszony létre, amire a Ptk. szabályai vonatkoznak. Ebből következik, hogy az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak a megbízottra. Ha azonban színlelt szerződésről van szó, vagyis valójában munkaviszony jött létre a felek között, akkor munkaszerződésnek kell tekinteni a megbízási szerződést, és az Mt. szerint járó szabadság is jár. 7. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja vagyok, elláthatom-e munkaviszony keretében a társaság ügyvezető igazgatói posztját? A Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt. ) 22. § (3) bekezdése szerint, nem láthatja el egyszemélyes kft. tagja munkaviszony keretében az ügyvezetői tisztséget, azonban a társasági szerződés ilyen tartamú rendelkezése alapján ettől el lehet térni, és lehet úgy rendelkezni, hogy az egyszemélyes gazdasági társaság tagja is munkaviszonyban lássa el a társaság vezető tisztségét.
Ahogyan számos más adónem esetében, a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának szabályozásában is jelentős változások léptek érvénybe 2019-ben. Az elmúlt években nagy divatja volt a nyugdíjas-foglalkoztatásnak, hiszen ezáltal növelhető volt a nyugdíjösszeg, ráadásul a nyugdíjszervezetek megszületése óta a cégeknek is hatványozottan megtérülő foglalkoztatási forma. De vajon milyen mértékben változik mindez 2019-ben? Pozitívan vagy negatívan érintik a vonatkozó változások a nyugdíjasok foglalkoztatását? Szükség van az idősek foglalkoztatására Magyarországon? A válasz röviden az, hogy igen. Hogy miért? Egészen egyszerűen azért, mert a világ több országához hasonlóan Magyarország is az idősödő társadalom problémájával küzd. Ilyen értelemben pedig a gazdasági fenntarthatóság egyik alappillére az idősödő munkavállalók foglalkoztatása, munkában tartása. A jelenség egyfelől a modern kori egészségügyi ellátás sikerének köszönhető, másfelől azonban a csökkenő születésszámok felelősek azért, hogy a világ több országában is az öregedő társadalom okozta problémákkal kell szembenézni.
A jogszabály mai napon ( 2021. 07. 17. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. törvény (a továbbiakban: Kit. ) 289. § (2) bekezdése szerinti szabadságmegváltás az érintett 2018. december 31-én meglévő szabadságára terjed ki. 2. § Az 1. § alkalmazásában érintettnek minősül: a) a Kit. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, b) a Kit. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervnél foglalkoztatott állami tisztviselő és állami ügykezelő, c) a Kit.
A másik változatlan törvény pedig az éves keretösszeggel kapcsolatos. A szóban forgó korlátozás szerint csak addig folyósítható kedvezményes nyugdíj a kereset mellett, amíg az említett kereset éves összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát. A fentiek alapján elmondható, hogy a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyösek lehetnek a nyugdíjasokra vonatkozó 2019-es változások, bár meg kell említenünk, hogy a nyugdíjösszeg-növelés lehetőségének eltörlése érzékenyen fogja érinteni a nyugdíjas munkavállalókat. Ha szeretné eloszlatni a kétségeit a nyugdíjra vonatkozó szabályokkal, törvényekkel, illetve kedvezményekkel kapcsolatban, keressen minket bizalommal, munkatársaink ugyanis készséggel segítenek önnek abban, hogy minden körülmények között a legjobb döntést hozhassa meg. Regisztrált Mérlegképes Könyvelő 2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője Kovács Balázs 2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
Forrás: Shutterstock Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be - tehát jogi értelemben cselekvőképtelen – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. (Itt természetesen csak a gyámhatóság engedélye szerinti sporttevékenység, a modelli, vagy művészeti tevékenységstb. köréről lehet szó. ) Bejelentési kötelezettség A munkaviszony létrejöttét - a munkaszerződés írásba foglalása mellett, és legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás "feketének" minősül. Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés hiánya – azon túlmenően, hogy a be nem jelentett munkaviszonyt később, a nyugdíj szem-pontjából nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egyesetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét. Célszerű ezért "számon kérni" a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.
2019. feb 06. Közismert, hogy ez év január 1-jétől az Mt. (2016. évi I. törvény) szerinti munkaviszonyban álló sajátjogú nyugdíjas munkavállalóra nem terjed ki a biztosítás és nem terheli járulékfizetési kötelezettség, illetve a munkaadó is mentesül munkabére után a szociális hozzájárulási adó valamint a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. E jelentős horderejű változás azonban csak a jogszabályban (1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) a) pontja) meghatározott személyi kört érinti, tehát azt, aki már sajátjogú nyugdíjban részesül és az Mt. szerinti munkaviszonyban áll. Nem változott azok jogállása, akik egyelőre még nem tekinthetők sajátjogú nyugdíjasnak, különös tekintettel a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülőket. Ez utóbbiak közül azok tekintetében kell különös figyelemmel eljárnunk, akik egyébként már betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ennek az oka az, hogy az 1955-ös és az ennél később született korosztályok tekintetében már alkalmazható, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI.
(3) A Kit. § (7) bekezdés d) pontja és a Kit. § (8) bekezdés a) pontja szerinti tisztségviselő jogviszonyának átalakulásáról az érintettet a Kit. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratban kell tájékoztatni. 7/B. § * A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlását - a Kit. 81. (3) bekezdésében meghatározott jogkörök kivételével - írásban átruházhatja a kormányzati igazgatási szerv államtitkárára. 7/C. § * 7/D. § * A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1. ) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdése tekintetében nem érinti a fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapját a jogviszonynak a Kit. § (1) vagy (10) bekezdése alapján történő átalakulása vagy átalakítása. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Vissza az oldal tetejére