Ár Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Kifejezi a termék vagy szolgáltatás érté-két mind az eladó, mind a vevő számára. A marketing-mixben az ár az egyetlen olyan elem, ami jövedelmet eredményez - az összes többi költséget jelent. A vendégek számára az ár kettős értelemben jelenik meg. Egyrészt, mint kiadás, másrészt a minőségre utaló jelzőszám. A fogyasztók szemében a minőség összefügg a hasznossággal is. Az ár Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Belső referencia ár A belső referencia ár az az érték, melyet a fogyasztó az adott termékért indokoltnak tart megadni. A referencia árak függnek a hasonló termékek átlagos áraitól, az utolsó vásárláskor fizetett ártól, a legutóbbi árinformációtól. Az árismeret általában nem egyes konkrét árak, hanem rangsorok, árviszonyok ismereteként jelenik meg. E szempontból a fogyasztói érdekeltség kulcstényező, a vásárlásban érdekeltek árismerete pontosabb (nyári utazást tervező család, utaztatást bonyolító munkatárs). A vendégek viszonyát egy adott árhoz a minőség-ár viszonyának értékelése, a referencia ár, az árismeret és a fogyasztói magatartás jellemzői magyarázzák.
Azok a termékek szolgáltatások amelyeket a vállalkozó változatlan formában való továbbértékesités céljából szerzett be-.
Különböző csomagolású ömlesztett sajtok Az ömlesztett sajt sajtból, vízből, zsírból, emulgeálószerekből hőkezeléssel (ömlesztéssel) készített élelmiszer. Állaga lehet vágható vagy kenhető; forgalmazhatják tégelyben, tömlőben, hasáb alakú adagokban ("kockasajt"), vagy szeletenként csomagolva (ez főleg Amerikában népszerű, ahol hamburgerbe teszik). Eredetileg azért fejlesztették ki, hogy a sajt eltarthatósági idejét növeljék. Meghatározása, fajtái [ szerkesztés] A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint az ömlesztett sajt olyan élelmiszer, " amelyet sajt(ok)ból, a víz és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír és egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel állítanak elő. Ez utóbbiak mennyisége legfeljebb annyi lehet, hogy a végtermékben a tejcukor mennyisége ne haladja meg az 5%-ot (m/m). " Az ömlesztett sajthoz ízesítőanyagok is adhatóak, cukor kivételével. [1] A megnevezett sajtféleségű ömlesztett sajt (például "ementális ömlesztett sajt") olyan élelmiszer, melyben " a megnevezett sajtféleség(ek) mennyisége a sajthányad legalább 75% (m/m)-a ".
csomagolási csoport) A veszélyes hulladék az ADR szerint olyan anyagok, oldatok, keverékek és tárgyak, amelyeket általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyeket újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon való ártalmatlanítás céljából kell szállítani. A hulladékjog alapján más meghatározásokkal is lehet találkozni.
A veszély, illetve a keletkező kár kiterjedhet személyekre, raktári eszközökre, járművekre, továbbá a távolabbi környezetre is. Bizonyos veszélyes áruk hatása időben elhúzódó (radioaktív anyagok), másoké tovagyűrűző (pl. fertőző anyagok) lehet. A veszélyes áruk tipikus tulajdonságai: - tűz- és robbanásveszély; az életet és az anyagi javakat közvetlenül veszélyezteti; ahol éghető anyag van, ott a tűzveszély folyamatosan fennáll, egészségkárosító (mérgező, maró) hatás; - az emberi szervezetbe belégzés, lenyelés, testfelszínnel való érintkezés útján kerülhet az anyag, s így okozhat mérgezést, marást, irritációt, allergiás reakciót valamint bódító hatást. Az ártalmak rendszerint nem külön-külön, hanem együttesen jelentkeznek. A több, egyidejűleg fellépő ártalom között különbséget kell tenni, emiatt megkülönböztetünk fő- és járulékos veszélyt. Környezetszennyező hatás: a veszélyes anyagok a szabadba jutva közvetlen a környezetük mellett is (pl. a felszín alatti vizek szennyeződésével) a szabaddá válás helyétől nagyobb távolságokban szennyezhetik a környezetet, károsíthatják az ember egészségét.
Az ömlesztett sajttal szemben a megnevezett sajtféleségű ömlesztett sajt nem tartalmazhat hozzáadott tejet, tejport, savószármazékokat, kazeinátokat. [1] Az ömlesztett sajtkészítmény (például ömlesztett sajtkrém) esetén a sajtmennyiség legalább 51% (m/m), a tejcukor mennyiségét nem korlátozzák. [1] Szárazanyag-tartalmától függően a termék lehet vágható vagy kenhető, zsírtartalmától függően zsírdús, zsíros, félzsíros, zsírszegény, vagy sovány. [1] Története [ szerkesztés] Már 1911-ben is kísérleteztek ömlesztett sajt előállításával, mikor Walter Gerber és Fritz Stettler svájci sajtkészítők a melegebb éghajlatú országokba exportált sajtok tartósságát próbálták meghosszabbítani, és reszelt ementálit nátrium-citráttal vegyítve melegítettek. [2] A módszert azonban James L. Kraft amerikai kereskedő, a Kraft Foods későbbi alapítója szabadalmaztatta 1916-ban, aki a svájciaktól függetlenül találta fel azt. A Kraft-féle sajtot kezdetben főleg az amerikai hadsereg vásárolta, a háztartásokban az 1950-es évektől kezdve terjedt el.
Az ömlesztett áruk tárolása történhet zárt térben (épületben, hombárban) vagy szabad területen (fedetten, teljesen szabadon). Az ömlesztett áruk anyagmozgatásának gépei a rakodógépek (szállítószalag, csiga, pneumatikus szállító, markoló daru), csarnokokban alkalmazott gépek (homlokrakodó, kanalas rakodó).